Az exarchátus Magyarországon elismert, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus fennhatósága alá tartozó ortodox egyház, amiről rövid keresés után kiderül, hogy korábban megkapott több Budapest VIII. kerületi állami ingatlant, és a parlament júniusi döntése értelmében ezeken beruházás valósul meg: Exarchátus Dialógus Központ, Lelkiségi, Kulturális és Tudományos Akadémia jön létre és kerül az egyházhoz – számolt be a Telex. De mi a tervük a váci görög templommal? Megkerestük az exarchátust, melytől több hetes egyeztetés után kaptunk válaszokat. 

„Híveink részéről az elmúlt években már többször felmerült a templom használatának kérdése, és az igény Egyházunk jelenlétére, a görög ortodox egyházi és kulturális élet megújítására, melynek tárgyi feltétele a templom. Jelenleg a Vácon működő Görög Önkormányzattal együtt szeretnénk ortodox – elsősorban magyar és görög – híveink számát és igényeit pontosan felmérni és szolgálni. Terveink szerint kezdetben havonta egyszer tartanánk Szent Liturgiát, hogy kialakítsunk és megalapozzunk egy működő, élő és tenni akaró egyházi közösséget. Idővel a szertartások kibővülhetnek kulturális rendezvényekkel, közösségi alkalmakkal, egyházi oktatással, a hívek – úgy a gyermekek, mint a felnőttek – kateketikus, hitéleti képzésével is” – tájékoztatott az exarchátus. 

Válaszlevelükben kifejtették, hogy a magyarországi görög ortodox közösségeik számára nagyon hektikusan alakult az elmúlt néhány évszázad, mind a hívek mind pedig a templomok és egyházközségek számát illetően, Vácon is voharos volt az egyház története. 

A Vácon található görög ortodox templomot a helyi görög kereskedők építették még 1793-1795 között, majd ők is használták. A templom közel két évszázadon keresztül szolgálta szakrális térként a híveket és az ortodox egyházat, és bár felépítéséhez állami engedélyre volt szükség, azonban a költségeket a görög hívek saját felajánlásaikból fedezték.

A templom és a hozzá tartozó egyéb vagyontárgyak a görög közösség 20. század eleji végletes megfogyatkozásával egyes források szerint jogalap nélkül a szerbek kezébe került, a tudomásuk szerint azonban csak a gyakorlati használatot illetően. A 20. század második felében az önkormányzat lett a tulajdonos, ezt követően pedig az állam.

A magyarországi görög ortodox egyházszervezetet az orosz megszállás idején, 1945-1990 között lényegében ellehetetlenítették és minden, korábban nem a szerbekhez átkerült templomot az újonnan illegálisan létrehozott orosz ortodox egyházszervezethez kényszerítettek. Az 1990 utáni időszakban tudott újraindulni a közösség szervezése, amelynek egyik alapja a fokozatosan az ortodoxia felé közeledő magyar hívek növekvő száma, másik pedig a magyarországi görög kisebbségek voltak.

„A 2022-ig eltelt időszakban kettő korábbi templomot sikerült jogi úton visszaszerezni az orosz egyháztól. Örömteli azonban, hogy a hívek növekvő száma új kihívások elé kezdi állítani a közösséget. Budapesten és Pest megyében jelenleg a budapesti Váci utcában található lakásban kialakított kápolna és a Szigetszentmiklóson található templom tudja kiszolgálni ortodox híveink hitéleti igényeit. Mind Budapest északi részén, mind pedig a környező városokban azonban számos olyan család van, akiknek vagy nem megoldott a hitéleti ellátása vagy nagyon körülményes és költséges a hosszú utazások miatt.

Reményeink szerint Vác városának vezetése is támogatni fogja kulturális és egyházi törekvéseinket és együttműködési szándékunkat, melyben nem szerepel az MNV Zrt. bevonása”

– zárták válaszlevelüket. 

(MNarancs))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.